Kedves Olvasók!

Most egy jó hosszú szünet után írok, de nem magyarázkodok, egy kicsit rámtört a téli depresszió, meg azért voltak programok.

Továbbra is tartom az Istentiszteleteket. Karácsony előtt sikerült az első Úrvacsoraosztásom, többé kevésbé jól ment, bár féltem tőle :)

Az egyetemen minden rendben, sikerült 2-esre a német kurzusom, nem kell megijedni, az olyan mint nálunk a 4-es. Erre azért büszke vagyok, mert most is jelentkeztem egy kurzusra, és most pedig a felmérőtesztem 40/35 lett ami azt jelenti, hogy C1-es szint, ez majd hétfőn kezdődik el és négy hétig tart, illetve négy hétig hétköznapokon reggel kilenctől negyed egyig. Egész jónak ígérkezik.

Voltam otthon a téli szünetben, kis hazai levegőt szívni, meghát feltöltődni keresztfiamat kicsit megdédelgetni meg ilyenek. Azóta voltam már mégegyszer, de azt majd később.

Januárban nem sok említésre méltó dolog történt. Megtartottam a prezentációmat németül a német kurzusra, egész jól sikerült, a Pálinkáról beszéltem (Unsere Schatz). Erre egy 1,7-est kaptam jegyileg, ami azért eléggé tetszett.

Aztán sikerült összehozni egy partyt itt a koliban, nem voltunk sokan, de azért a hangulat magáért beszélt. Gulyáslevest főztünk, mert hát azt itt mindenki szereti. Ansgarral, akivel az egyetemen lettünk jóba (képen jobbra) két fazékkal legyártottunk, közben dumáltunk, egy kis welcome pálasz, meg kis egri bikavér, meg söröcske, szal volt mit a tejbe aprítani. Alex (középen) is részt vett egy kicsit a fogyasztásban, bár neki túl csípős volt, sajnos el fog költözni (ő lakik kettővel mellettem). A csajok később jöttek, addig megkóstoltuk, nehogy belehaljanak :P Ansgar barátnője, Mareike, aki egyébként nagyon jó fej, meg az ő barátnője, Fatma (2. kép), aki meg talán szenegálból jött, de amúgy hamburgban született vagy mi, és ő aludt el elsőként, ami nem a bulit minősíti, mertmár vagy hajnali négy volt. Aztán csatlakozott hozzánk Andrea (3.kép bal oldal), aki pedig franciaországból jött, de németül nem beszél, úgyhogy villogott az angoltudásom. :D

A képek nem olyan nagy számok, de azért valami látszik belőlük. Azóta már vettem egy új telót is ami azért sokkal jobb képeket csinál. Na ez is volt egy sztori.
Az előző telefonom úgy ment tönkre, hogy elvittem szerelőhöz :D van egy kis pöcök a bekapcsológombja alatt, ami kiesett és anélkül nem lehet bekapcsolni, de ha felhívtam még működött, vagyis bekapcsolt a képernyő, aztán gondoltam szervíz! El is vittem szervízbe, ahol egy szó nélkül kikapta a fickó az aksiját, hogy megnézze milyen típus, már nem tudtam védekezni ellene, aztán mondta hogy 50 euro, hát mondom annyiba került a telefon, egy kis pöcökért ennyit nem fogok kiadni, úgyhogy veszek egy másikat, de előtte mondtam neki, legyenszíves visszakapcsolni. Erre: Jaaaa, azt már nem lehet! Mondom kössz....Először még azért bennem volt, hogy még tudom hívni, még tudom használni csak kényelmetlen, aztán majd a közeljövőben kell venni egy másikat, de így elképesztően sürgőssé vált. Sony Xperia Z1 compactot akartam, de az már nem volt raktáron, állítólag németországban már sehol...szal z3-ast vettem.

Egy pótlólagos kép a legénylakásomról (9,1 m2)

Folytatni fogom még az írást, mert van mit mesélnem, de mennem kell, mert lekésem az istentiszteletet.

172/314

Megosztás a facebookon