Ígértem hogy folytatom a bejegyzéseket. Nagy szerencsémre van két iszonyújófej unokatesóm, akikkel összeszerveztünk egy egyhetes találkát Londonban. Mivel egyikőjük ott él (Erzsó, vagy ahogy ott hívják Szerena), mellesleg egy gyönyörű Greenwichre néző 20. emeleti lakásban a Temze partján, gondoltuk Zsófival, a másikójukkal, hogy akkor egy kicsit túristáskodhatunk is.

Ezzel repültem! Hát mit ne mondjak, elég fapados volt, mondjuk nincs túl sok viszonyítási alapom, de szűk volt a hely az tuti. Londont felülről nem igazán láttam mert felhős volt, de a La Manche csatorna és a sziget partja megvolt. Sajnos képet nem tudtam csinálni, mert nem én ültem az ablaknál. Amikor leszálltunk, tök para volt minden. ANGLIÁBAN MINDEN MÁSHOGY VAN MINT AMIT MEGSZOKTÁL. Nem elég hogy egy vonattal szállítottak minket a reptéren belül, olyan nagy volt, de még egy 1órás sort is ki kellett várni a határnál. Bénaságomra az útleveles sorba álltam be, úgyhogy mire átértema  határbódékon szegény kis csomagom egyedül keringett a szalagon, de meglett :)

Mint említettem egy jó magas "Towerben" laktunk, ahol nem igazán szabadott labdázni, de a kilátás lenyűgöző volt.

:D

Egyébként Erzsó szobájából tök frankón látszott a Tower Bridge és ez visszafelé is majdnem igaz, mert maga a lakóház látszódik.

Sok szép dolog történt velünk, sütött a nap, szinte majdnem végig. Az igaz hogy a szél is fújt ezért elég hideg volt, de mind1.

A legutálatosabb dolog számomra a metró. Iszonyú sok ember van, és olyan picike, hogy a plafonig érek benne. Előttem mögöttem fölöttem alattam....stb szal tiszta "klausztrofóbiás" voltam bennük. Állítólag a világ egyik legjobban kiépített metróhálózata van itt. 12-14 millió ember lakik Londonban, agglomerációval, ezzel benne van a világ 30 legnépesebb város között. Gyakorlatilag 2 Pestnyi emberrel több mint egész Magyarország lakossága. Jó nagynak hangzik és olyannak is hat, de mégis hatalmas zöldövezetek vannak. Természetesen ott még februárban is minden zöld, úgyhogy a jó hangulat könnyen ránk ragadt ettől a falatnyi tavasztól. Megnéztünk rengeteg mindent a kötelezőkből: Big Ben, Parlament, Westminsteri apátság, Buckingham palace, London Eye, St. Paul katedrális, Greenwich, Tower Bridge, British Múzeum, Tate Galery, King's Cross és még a Shakespeare's Globe-ot is láttuk. Ültünk emeletes piros buszon, és még piacozni is elmentünk. Ezek közül nekem a legnagyobb élmény Greenwich volt.

Egészen magával ragadó kis környezet és még a városrész maga is olyan mint egy teljesen különálló kis álomfalu.

A csajokkal nagyon sokat hülyültünk, ilyen éjjel fennmaradós monopolypartyt csaptunk, meg persze sokat beszélgettünk. Már amikor Erzsót munkája engedte. És egy ilyen szép lazulós unokatesós képeket is csináltunk :D

Elmentünk vietnami kajáldába, megtanultam rendesen pálcikával enni, ami eleinte még kétségbeejtően nehezen ment, de aztán végül megtanultam.

Egy pár képet még a végére teszek! Amúgy az ilyen sztorikat jobb szeretem szóban elmesélni, dehát ez van most.

London Eye

Tower Bridge

China Town

Camdon Town

King's Cross

Londonról egyébként még tudnék írni rengeteg, pozitív dolgot és megannyi negatívat is. Ami tuti, ott biztos nem élnék. Nem bírnám a tömeget. Egyébként London után (Febr. 14-20)egyből hazaruccantam Magyarországra (Febr 21-29), ugye elég hosszú most a szünet, ez még belefért a nyelvkurzusom előtt, ami egyébként holnap reggel kezdődik. Szal a következő bejegyzés a Mo.-i látogatásról szól majd.

173/314

Megosztás a facebookon